Szerző:

Kiss Kíra Dorka
A korosztályos válogatottaktól a NEKA-n és az NB I-es klubokon át értékes tapasztalatokat szerzett, amelyek meghatározták a pályafutását. Az élvonalban eltöltött évek során rutinosabb, magabiztosabb játékossá vált, aki folyamatosan keresi a fejlődési lehetőségeket. Célja, hogy a legmagasabb szinten bizonyítson, és nemzetközi kupában szereplő csapat tagja legyen.
Hogyan kerültél kapcsolatba a kézilabdával, és mi vonzott annyira benne, hogy ezt az utat válaszd?
Gyerekkoromban a focit választottam, 6 éves koromtól kezdve már igazolt labdarúgó voltam, azonban a szomszéd srácok kézilabdáztak, illetve a testnevelés tanárom is kézilabda edző volt. Így, rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba a kézilabdával. Egy darabig párhuzamosan is csináltam a két sportágat. Ezután eljött az a pillanat amikor választanom kellett. Ez egy nagyon nehéz döntés volt, mert mind a két sportágat ugyanúgy szerettem. De a végére arra jutottam, hogy a kézilabdában nagyobb sikereket tudok elérni, ezért választottam így.
Korosztályos válogatott meghívót is kaptál – mit adott ez az élmény, és hogyan hatott a fejlődésedre?
A korosztályos válogatottakban mindig megtiszteltetés volt játszani. Nagyon jó élményekkel lettem gazdagabb és sok barátot is szereztem általa. Mindeközben egy jó erőfelmérő hatása is volt, mert láthattam milyen szinten vagyok a többi ország játékosaihoz képest.
A NEKA-n töltött éveid alatt ifjúsági aranyat, serdülő ezüstöt és NB I/B bronzot is szereztél – milyen emlékeket őrzöl abból az időszakból?
Ahogy az éremnek is két oldala van, arra az időszakra felemásként tekintek. A pozitív oldala, hogy rengeteget tanultam, és nagyon sok barátot szereztem abból az időszakból. A negatív, hogy két súlyos sérülés beárnyékolta a karrierem abban a periódusban, hiszen mindkét vállamat műteni kellett.
2021-ben az NB I-es Budakalászhoz szerződtél – mit vittél magaddal onnan, amit a mai napig használsz a pályán?
A budakalászi 4 év, úgy gondolom, hogy az eddigi pályafutásom szempontjából a legfontosabb állomás volt. Itt játszottam először első osztályban, itt teljesedtem ki igazán és építettem fel az önbizalmamat. Emellett kellő rutint szereztem.
Visszatértél Balatonboglárra, ahol már száz élvonalbeli meccsnél jársz – hogyan érzed, miben lettél más játékos a kitérő után?
A sok élvonalbeli játékpercnek köszönhetően rutinosabbnak érzem magam, illetve sokkal magabiztosabb és határozottabb vagyok.
Balszélsőként miben érzed magad a legerősebbnek, és min dolgozol még tudatosan?
A befejezések területén érzem magam a legerősebbnek. Védekezésben, illetve kondicionális téren azonban még szeretnék sokat fejlődni.
A Kézilabda Magazin a hét csapatába kerültél – hogyan fogadtad ezt az elismerést?
A Kézilabda Magazin hét csapatába mindig nagy elismerés bekerülni, most is nagyon örültem, hogy bekerültem.
Mikor gondoltál először arra, hogy sportbiztosítással védd magad, és mit jelent számodra ez a fajta biztonság?
Úgy vélem, a sportbiztosítás egy elengedhetetlen dolog egy élsportoló életében. A biztosítás nyújt egyfajta biztonságot, ha bekövetkezne egy sérülés. Személy szerint, nem szoktam soha a sérülésekre gondolni, de tudat alatt az egy megnyugtató dolog, hogy van biztosításom.
Hol látod magad öt év múlva, és mi az, amiért most mindennap dolgozol?
A célom, hogy egy nemzetközi kupában részt vevő csapatban játszak, illetve hogy bekerüljek a felnőtt válogatottba. Ezért dolgozom nap mint nap.








