Szerző:
Csabai Gergely
Számtalan előnye mellett sajnos a sérülések kockázata is része az aktív életmódnak. Bár a kisebb sérülések, mint az izomhúzódások vagy rándulások gyorsan gyógyulhatnak, a súlyosabb sérülések, például keresztszalag-szakadás vagy Achilles-ín szakadás komolyabb kihívás elé állítanak. A kérdés az, hogyan lehet a felépülést a leghatékonyabban megvalósítani, és mi az, ami segít abban, hogy a gyógyulás teljes legyen, elkerülhetővé téve a visszaesést.
1. Keresztszalag-szakadás: Az egyik legsúlyosabb sérülés
A keresztszalag-szakadás az egyik leggyakoribb, mégis komoly sérülés, különösen az olyan kontaktsportokban, mint a labdarúgás, kosárlabda, kézilabda vagy futsal, ahol hirtelen irányváltások, ugrások vagy elcsúszások történnek. Az térdszalag sérülés esetén az ízület stabilitása megszűnik, ami azonnali fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal jár.
Felépülés
A keresztszalag-szakadás teljes felépülése akár 6-12 hónapot is igénybe vehet. A legtöbb esetben műtétre van szükség a szalag helyreállításához, amit egy alapos rehabilitációs folyamat követ. A fizioterápia kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, mivel a megfelelően felépített edzésterv nemcsak a térd izomzatát erősíti, hanem segít visszaállítani az ízület mozgástartományát is.
A felépülés során fontos a fokozatos terhelés, hiszen a túlzott igénybevétel visszaesést eredményezhet. Egy 2020-as tanulmány szerint a sikeres felépüléshez elengedhetetlen a lassú, de folyamatos progresszió, különös tekintettel a térd stabilizációjára és a megfelelő izomkontrollra .
Megelőzés
Az keresztszalag sérülés megelőzésére fontos a rendszeres erősítő edzés, különösen a comb- és csípőizmokra fókuszálva. Azok, akik az izomerejüket és a stabilitásukat fejlesztik, kisebb eséllyel szenvednek el ilyen sérülést. Az edzéstervbe érdemes beépíteni az irányváltásokat, ugrásokat, valamint a megfelelő nyújtást és bemelegítést is, hogy minimalizáljuk a sérülés kockázatát.
2. Achilles-ín szakadás: A robbanékony mozdulatok veszélye
Az Achilles-ín szakadás gyakran hirtelen, robbanékony mozgások következtében történik meg, például futás, ugrás vagy hirtelen elrugaszkodás során. Ez a sérülés főként a középkorú sportolók körében gyakori, akik kevésbé rendszeresen sportolnak, de komoly erőhatásoknak teszik ki magukat.
Felépülés
Az Achilles-ín szakadás kezelése két fő módszerrel történhet: műtéttel vagy konzervatív terápiával. A választás az adott sérülés súlyosságától függ. A teljes felépülés mindkét esetben hosszú, akár 6-9 hónapot is igénybe vehet, mivel az Achilles-ín regenerációja lassú folyamat. A rehabilitáció során fokozatosan kell visszanyerni az ín rugalmasságát és erősségét, amihez speciális gyógytorna és erősítő gyakorlatok szükségesek.
A láb és a vádli erősítése különösen fontos ebben az időszakban. A sérülés utáni hetekben gyakran veszik igénybe a bokatartó vagy ortézis segítségét, hogy a terhelést fokozatosan vezessék vissza.
Megelőzés
Az Achilles-ín sérülései megelőzhetők a vádliizmok rendszeres erősítésével és nyújtásával, valamint az olyan robbanékony mozgások, mint a sprint vagy az ugrás, fokozatos bevezetésével. Nagyon fontos a megfelelő bemelegítés, különösen a futóknál, mivel az inak terhelésre való felkészítése elengedhetetlen.
3. Vállficam: Az instabilitás és a krónikus problémák
A vállficam egy másik gyakori sportsérülés, különösen a kontakt sportokban (például birkózás, kosárlabda vagy jégkorong). Ennek során a felkarcsont kimozdul a helyéről, amit azonnali fájdalom és mozgáskorlátozottság követ. Ha nem kezelik megfelelően, krónikus instabilitáshoz vezethet.
Felépülés
A vállficam kezelése elsősorban attól függ, hogy milyen mértékű az instabilitás. Az akut esetekben a váll visszahelyezése után konzervatív terápiát alkalmaznak, amely magában foglalja a pihenést, majd a fokozatos rehabilitációt. A súlyosabb esetekben, különösen ha visszatérő ficammal állunk szemben, műtétre is szükség lehet.
A rehabilitáció során a vállizmok erősítése, például a rotátorköpeny izmainak fejlesztése elengedhetetlen, mivel ezek biztosítják a váll stabilitását. A teljes gyógyulás 3-6 hónapig is eltarthat, és ennek részeként elengedhetetlen a fizioterápia, ami segít visszaállítani a váll teljes mozgástartományát és erejét.
Megelőzés
A vállsérülés megelőzősének legfontosabb eleme a vállat stabilizáló izmok megerősítése. Emellett a mozdulatok helyes technikája és a mozgásforma elsajátítása is csökkenti a kockázatot, különösen olyan sportoknál, ahol nagy erőkifejtésre van szükség. A váll mobilitásának és rugalmasságának megőrzése szintén fontos a sérülésmegelőzés szempontjából.
Hogyan segítheted elő a gyors és teljes gyógyulást?
Az egyik legfontosabb lépés a sportsérülésekből való felépülés során a megfelelő rehabilitációs terv követése. A fizioterápia, a gyógytorna, a pihenés, valamint a fokozatos terhelés kombinációja biztosítja, hogy a sérült testrész visszanyerje eredeti funkcióját és erősségét. Az orvosi kezelést mindig szakember felügyelete mellett érdemes végezni, hiszen a túl korai visszatérés visszaesést eredményezhet.
A fizikai gyógyulás mellett a mentális felépülés ugyanolyan fontos. Egy sérülés utáni időszak komoly stresszforrás lehet, hiszen megváltozik a mindennapi rutin, elmaradhatnak az edzések, és ez lelki nyomást okozhat. A pozitív hozzáállás és a türelem segíthet átvészelni a nehéz időszakokat. Fontos, hogy a sportoló ne érezze magát egyedül ebben a helyzetben, ezért jó, ha van lehetősége megbeszélni érzéseit akár szakemberrel, akár közeli barátokkal vagy sporttársakkal.
Mentálisan felkészülten és kiegyensúlyozottan könnyebb a rehabilitációval járó kihívásokkal szembenézni, és végső soron ez is hozzájárul a teljes gyógyuláshoz.
A témában szakértő partnereinket is megkérdeztük, Szentjobbi Rolandot, a PlayersLife alapítóját, és Pék Dávid, sportpszichológust.
A szakértők válaszai
B.S.: Milyen gyakran találkoztok keresztszalag sérüléssel?
SZ.R.: Szerencsére ez nem egy gyakran előforduló sérüléstípus nálunk. A jégkorong csapatnál végzett munkám során volt már dolgom “friss” keresztszalag (ACL) sérültekkel, emellett pedig több olyan hobbi sportoló vendégem is volt már, akiknek a térd instabilitásuk visszavezethető volt egy korábbi ACL szakadásra. A két eset hiába ugyanaz, mégis más megközelítést igényel.
B.S.: Min múlik a felépülés hossza és milyen gyakoriságú gyógytornára van szükség a teljes felépüléshez?
SZ.R.: A keresztszalag szakadásból való felépülés nagyon komplex. Figyelembe kell venni a szöveti gyógyulást, az orvosi javaslatot, illetve a sérült sportolónak a lelki- és fizikai állapotát. Protokoll szerint a játékba való visszatéréshez minimum 6 hónap rehabilitáció szükséges, de bizonyított, hogy ekkor még az újrasérülés rizikója sokkal magasabb, mint ha a 9. hónapban térnének vissza, vagy akár később.
A felépülést pozitívan befolyásolja, ha a sérült műtét előtt is részt vett gyógytornán, illetve, ha a műtét után a protokollt betartva, megfelelő rendszerességgel és minőségben vesz részt a rehabilitációban. Az ideális gyakoriság heti 2-3 alkalom személyesen, de emellett a többi napon, otthon, az előre megbeszélt, megtanult feladatok végzése is szükséges.
Fontos kiemelni, hogy az újrasérülés elkerülése érdekében a rehabilitációt érdemes folytatni a játékba való visszatérés után is.
B.S.: Visszatérhet-e a játékos 100%-san ezekből a sérülésekből?
SZ.R.: A játékos 100%-os visszatérése több tényezőn múlik, de természetesen lehetséges. Ha a megfelelő minőségű és idejű rehabilitációs tornaprogram megtörtént, és a játékos elérte a megfelelő izomerőt, stabilitást, egyensúlyt, és a játékba való visszatérési kritériumoknak is megfelelt, akkor fizikailag készen áll.
Itt szeretném kiemelni annak a fontosságát, hogy a pszichológiai tényező is kulcsfontosságú! Ha a sérült végtag az objektív méréseken megfelelő eredményt ért el, de a játékos „nem érzi stabilnak”, vagy fél az újrasérüléstől, akkor nem mondhatjuk 100%-osnak a felépülést. Ilyenkor, ha a mi támogatásunk ’nem elég’, és a játékos igényli, megoldást nyújthat akár egy sportpszichológus bevonása.
A rehabilitáció egy hosszú és komplex feladat, ami nagy kitartást és türelmet igényel, de a befektetett idő és munka meghozza a gyümölcsét. Minden betegségnél, sérülésnél elmondható, de a keresztszalag sérülteknél kiemelten igaz, hogy gyógytornászként az embert kezeljük, nem csak a sérülést.
B.S.: Hogyan dolgozza fel a sportoló, hogy nem lesz képes már ugyanolyan teljesítményre, mint a sérülése előtt?
P.D.: Ha olyan súlyos sérülést szenved egy sportoló, ami már tartós és visszafordíthatatlan teljesítményromlással jár, sajnálatos módon az már nagy valószínűséggel a sportolói karrier végét is jelenti. Az ilyen esetek miatt is lényeges, hogy a sportolónak legyen B-terve a választott sportága mellett. Ne ekkor kelljen elkezdeni gondolkodni, hogy mihez is kezdjen most, merre induljon. Profi karrier mellett, választástól függően, kisebb-nagyobb energiabefektetéssel lehet gondozni a B- tervet is, legyen az továbbtanulás, vállalkozás, befektetés stb. Másik opció, ha alsóbb osztályokban, alacsonyabb szinteken folytatja a sportkarrierjét a sérülésből visszatért játékos, de ebben az esetben is szükséges a célok újra kalibrálása, valamint több időt szánhat az esetleges B-terv gondozására.
Manapság szerencsére a legtöbb sérülésből vissza lehet térni azonos teljesítményszintre. Viszont fel kell készülnie a játékosnak a hosszú rehabilitációra, az ezzel járó fájdalomra és az átmeneti csökkentértékűség érzetre, magányosságra. A támogató környezet nagyon fontos ebben az eseteben: család, barátok, csapattársak jelenléte és szerepe kiemelten fontos. Továbbá, lehetőség nyílik a visszatérésig egyéb olyan dolgokra fordítani a figyelmet, amire a versenyidőszakban nincsen ideje a sportolónak (új hobbi, egyéb készség elsajátítása stb.)
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a fizikai és a mentális felépülés nem egyidőben történik meg. Van, amikor az egyik gyorsabban megy végbe, mint a másik. Előszőr is mentális szinten is fel kell dolgozni a sérülés okozta traumát. Később, ha a játékos fél újra pályára lépni, tart a sérüléstől vagy rásérüléstől, akkor érdemes sportpszichológus szakember segítségét kérni. Lényeges tisztában lenni a rehabilitáció menetével, mert a köztes sikerélmények motiválóan hatnak a sérült sportolóra. A rehabilitáció alatt is ki kell elégíteni a versenyszellemet.
B.S.: Mennyiben járul hozzá a nem megfelelő mentális felkészülés a sérüléshez?
P.D.:A nem megfelelő mentális felkészülés növeli a sérülés előfordulását. Bármennyire is szeretnénk elkerülni, a sérülés is a sport része. Lényeges ezt elfogadni, mert aki fél a sérüléstől az előbb utóbb valószínűleg tényleg megsérül, mert a fókusz, a koncentráció nem a megfelelő helyre összpontosul sportolás közben. Az elfogadás nem jelenti azt, hogy várom, hogy mikor sérülök le. Sokkal inkább azt, hogy megteszek mindent annak érdekében, hogy egészséges maradjak, preventív gyakorlatokat végzek, mobilizálok, törekszem arra, hogy mentálisan is feltöltődjek, és ha mégis bekövetkezik a sérülés, akkor kezdetét veszi majd a szükséges rehabilitáció és a végén újra visszatérek a pályára.
A korábban is említett fókuszáltság és koncentráció sok sérüléstől meg tud óvni minket, amely területeket szükség esetén fejleszteni lehet. Manapság rengeteg módszer és technika van ezekre is. Mentális felkészüléshez tartozik az is, hogy tisztában vagyok a képességeimmel, feladataimmal, hogy mit szeretnék a mai napon megvalósítani a versenyen. A felkészüléshez tartozik továbbá, hogy tudatos vagyok, figyelem a testem jelzéseit, a gondolataimat és szükség esetén önszabályozó technikákkal csökkentem a már zavaró feszültségszintemet. Egy mentális felkészülési terv összeállításában nagy segítséget tud nyújtani egy sportpszichológiai szakember.
Záró gondolat
A sportolás során fellépő sérülések komoly kihívást jelentenek, de a megfelelő kezeléssel és rehabilitációval lehetséges a teljes felépülés. A legfontosabb, hogy türelmesek legyünk, kövessük a szakértők utasításait, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a rehabilitáció folyamata során fokozatosan visszanyerjük a mozgékonyságunkat és erőnket.
A megfelelő erősítés, nyújtás, és a helyes technika alkalmazása a sérülések megelőzésében is kulcsszerepet játszik. Az elővigyázatosság és a tudatosság segít abban, hogy visszatérjünk a sportba, és élvezhessük az aktív életmód előnyeit.
Források:
https://www.iwi.hu/blog/fitnesz/sportserulesek
