Anyák az élsportban

Milyen lehet élsportolóként a gyermekvállalás, majd a baba nevelése? Hogyan változik meg egy profi sportoló teljesítménye a szülés után? Milyen jövő áll egy sportos családba született gyermek előtt? Anyák napja alkalmából Vantara-Kelemen Éva, Kravjánszki-Medgyessy Dóra és Gazsóné Békési Judit adott választ ezekre a kérdésekre, megosztva velünk az anyai örömök fő mérföldköveit.

Sport a várandósság idején

A három élsportolóban közös, hogy a gyermekvállalást karrierjük miatt mindannyian későbbre időzítették, és a mozgást a várandósság idején sem szerették volna teljesen száműzni életükből. Vantara-Kelemen Éva, a DVSC egykori csapatkapitánya a jó hírt követően azonnal úgy döntött, abbahagyja a kézilabdát, de mint fogalmazott, sportolni mindenképp szeretett volna, hiszen a testmozgás mindig is fontos volt számára. A Loki balszélsőjéhez hasonlóan Kravjánszki-Medgyessy Dóra is felhagyott egy időre a kosárlabdázással, ő azonban szerződése miatt egy ideig nem közölhette a DVTK-val, hogy úton a baba. Az őszi szezonban így három hónapot játszott végig, ami mint elárulta, már nem ment olyan könnyedén. A mozgás azonban hatéves kora óta az élete része, ezért noha az élsportot szüneteltette, és habár nem olyan aktívan, de szinte a kilencedik hónapig edzett valamilyen formában. Gazsóné Békési Judit szerződését a gyulai kézilabdacsapattal már úgy írta alá, bármikor gyermeket vállalhat. Áldott állapotban már az alapozást sem kezdte el, viszont klubját az utolsó percekig támogatta. „Várandósságom utolsó hetét a kórházban töltöttem, de a hazai meccsre „kiszöktem” az orvos engedélyével, és élőben szurkoltam a csapatomnak” – emelte ki a kézilabdázó, aki hosszú ideig a DVSC-t erősítette.

Élsport a szülés után – Lehetséges?

Kravjánszki-Medgyessy Dóra ismerősi körében azt tapasztalta, a szülés után mindenki sokkal jobb formában tért vissza a pályára. Ennek a pontos okát nem tudta megválaszolni, de úgy véli, a test ilyenkor talán új erőkre kap. Erre kiváló példa édesanyja is, aki a szülés után érte el top formáját a sportban, és lett válogatott kézilabdázó. A DVTK korábbi irányítója, csapatkapitánya szintén jó kondiban érezte magát, de a nyári időszakban zajló 3x3-as kosárlabda edzéseibe nem tudott becsatlakozni, így a mérkőzéseken nem úgy teljesített, ahogyan azt elképzelte. Hozzátette, kisfia hatására átértékelődtek benne a dolgok: szeretetett volna több időt a gyermekével tölteni, ezért nem tért vissza az ötös kosárlabdába, és ma már edzőként dolgozik. A szülés utáni változással és teljesítménnyel kapcsolatban Gazsóné Békési Judit humorosan annyit válaszolt, nem lett se jobb, se rosszabb, csak kicsit kövérebb. Az egykori NBI.-es kézilabdázó hozzátette, nem csak a régi teste, de a játék és a csapata is nagyon hiányzott neki, ezért a szülés után öt hónappal visszaállt edzeni. Időközben azonban munkahelyére is visszavárták, feladatai megsokszorozódtak, ezért búcsút kellett mondania a profi sportnak. Vantara-Kelemen Éva elárulta, kisfia érkezése után sem koptak meg kézilabdás készségei, így viszonylag hamar visszarázódott. Ez bizonyára annak is köszönhető, hogy élete a sport, amit idén – immár anyukaként – újrakezdett a Hajdúnánás Kézilabda NKFT tagjaként.

A sportoló anyukák támogatása

Az egyesületükről mindhárom sportoló édesanya pozitívan nyilatkozott: klubjuk megértő és maximálisan támogató volt a babavállalás kapcsán. Vantara-Kelemen Éva és Kravjánszki-Medgyessy Dóra elárulták, a gyereknevelésben főként a nagyszülőkre és férjeikre támaszkodnak. A kosárlabdázó azt is hozzátette, NBI.-es kézilabdázó szülők gyermekeként ő is sok időt töltött nagymamájánál. Nem mindennapi módon oldotta meg – az akkor még – kisfia felügyeletét Gazsóné Békési Judit, akinek férje a gyulai férfi kézilabda csapat felkészítéséért felelt. „A férfi és a női csapat edzései egymást követték, így a pálya szélén adtuk át egymásnak a babahordozót” – fogalmazott a kézilabdázó, akinek gyermeke a „pálya szélén” nőtt fel. – Később, amikor Peti már óvodás volt, ott volt velem minden edzésen, a pálya szélén játszott a csapattársam fiával. Előfordult, hogy félbe kellett szakítani az edzést, mert a gyerekek eltűntek, és az egész csapat őket kereste. Végül a csarnok melletti nádasban találtuk meg őket – mesélt el egy másik, – utólag – mókásnak mondható esetet.

Élet élsportolók gyermekeként

Mennyire fontos egy élsportoló szülőnek, hogy gyermeke továbbvigye a sportolói karriert? Erre a kérdésre Gazsóné Békési Judit úgy felelt, a sport fontos szerepet játszik a tágabb családi körükben is, így nem volt kérdés, hogy fia, Péter – aki jelenleg az OTP Bank - PICK Szeged NBI./B nagyreményű játékosa – is sportolni fog, az élsportot azonban nem várták el tőle. – Mindenben támogatjuk, örülünk a sikereinek és fantasztikus érzés sportszülőnek lenni, de nekünk Peti elsősorban a gyermekünk, nem pedig az élsportoló. Néha szomorú vagyok, hogy kimaradt az egész kamaszkora, néha féltem az egészségét, néha aggódok a jövője miatt, de boldogsággal tölt el az önállósága, a problémamegoldása, és számomra is példaértékű az elhivatottsága és céltudatossága – emelte ki ügyfelünk, Gazsó Péter édesanyja. Hasonló választ adott Vantara-Kelemen Éva is, aki rendszeresen magával viszi gyermekét a mérkőzésekre. Mint mondta, természetesen szeretné, hogy kisfia életének is része legyen a sport, de – mint fogalmazott – úgyis ő dönt majd arról, milyen sportágat választ magának. Az viszont már most sokat sejtet, hogy Milán szeret labdázni, a „gól” szót pedig hamarabb kimondta, mint hogy „anya”. Bizonyára ezek is azt tükrözik, sportos családba született, és a génjeiben is benne van sport. Kravjánszki-Medgyessy Dóra kisfia is gyakran megfordul a kosárlabda pályán, őt azonban édesanyja egyelőre csak a hazai meccsekre viszi magával. Noha Bende még nem tudja a teljes mérkőzést végigszurkolni, már most látszik rajta, szereti a sportos közeget. A kosaras anyuka viszont úgy fogalmazott, gyermeke számára nem fogja erőltetni a sportot. Azt azonban fontosnak tartja, hogy Bendének legyen majd egy olyan hobbija, ami hasznost tudást ad neki, vagy egy olyan közösség részese lehessen, ami egy biztos pontot jelent az életében.