A karriered jövője a sportpszichológuson múlhat?

Teljesítménykényszer, teljesítményszorongás, túl nagy nyomás, bizonyítási vágy, koncentrációs problémák, konfliktus a csapattal, kudarc, kiégés. Gyakran küzdenek élsportolók ezekkel a problémákkal. Sokan azonban nem beszélnek a nehézségekről, nem kérnek segítséget annak ellenére se, hogy a sportpszichológia egyre elfogadottabb a társadalom körében. Erre bizonyíték több olyan világhírű sportoló is, akik mertek sportpszichológushoz fordulni karrierjük és egészségük érdekében.

Élsportolók, akiknek sportpszichológus segített

Mi lehet a legnagyobb kudarc egy versenysportoló pályafutásában? Például, ha mentális állapota – a többéves szigorú és kitartó felkészülés ellenére – nem engedi, hogy megmérettesse magát az egyik legjelentősebb nemzetközi versenyen. Ez Simone Biles, minden idők legsikeresebb tornászának példája. Az amerikai olimpikonnak szorongása és mentális problémái miatt több versenyszámban is vissza kellett lépnie a tokiói olimpián. Per Mertesackerre, a német válogatott egykori focistájára akkora nyomás nehezedett a teljesítménykényszer miatt, hogy minden meccs előtt rosszulléttel küzdött.

A teniszezők közül Roger Federer osztotta meg a világgal, hogy a gyakori utazás, a jet lag és az edzések sokszor kimerítették, de élsportolóként mindezek ellenére erőt kellett, hogy sugározzon. Ahogy a teljesítménykényszer, úgy a depresszió se kivételez a sportban. A nemzetközi sport nagy nevei közül többen is – Thierry Henry, Michael Phelps, Naomi Osaka – sportpszichológus és pszichoterapeuta segítségét kérték depresszió elleni küzdelmükben. Néha a sportkarrier lezárása sem egyszerű. Serena Williams visszavonulása után képtelen volt kikapcsolni. Nehezen szokta meg az „egyszerű” életet, hogy az élsport okozta nyomás és szorongás többé már nem része a mindennapjainak.

Milyen problémák esetén segít a sportpszichológus?

A sportpszichológia – ahogyan a pszichológia sem – nem ördögtől való dolog. (Sport)pszichológus segítségét kérni pedig nem szégyen. Külföldön és a tengeren túlon már a sportpszichológián belül is több ágat megkülönböztetnek:

• A nevelési sportpszichológus a sportteljesítmény javításában tud segíteni. Ennek érdekében olyan technikákat tanít, mint például az imagery, vagyis vizualizáció **(az elérni kívánt cél vagy dolog elképzelése), a célkitűzés és a belső hang használata.
• A klinikai sportpszichológus a pszichológia és a pszichoterápia módszereit használva többek között a depresszióval, szorongással küzdő sportolóknak segít. A mentális egészség javítása mellett a sportteljesítmény fejlesztése is a feladata.

Számos olyan probléma és nehézség létezik, ami egy élsportolót pályafutása során érinthet, és akár a karrierje kibontakoztatásában is hátráltató tényező lehet. Jó hír azonban, hogy a sportpszichológusok hazánkban is segítenek megbirkózni

• a versenyek előtti izgulással és szorongással,
• az önbizalomhiánnyal,
• a koncentrációs problémákkal,
• a fizikailag és mentálisan is megterhelő teljesítménykényszerrel,
• a motiválatlansággal és a kimerültséggel,
• a kiégéssel,
• a hosszabb-rövidebb ideig tartó kudarccal, krízissel és negatív lelkiállapottal.

A sportpszichológusok segítenek továbbá

• a sportsérülések és a rehabilitáció okozta düh, frusztráció és reménytelenség kezelésében,
• mentálisan felépülni egy sérülésből,
• a fizikai fájdalom és a sérülések kezelésében,
• az edzőkkel vagy a csapattal kialakult konfliktusok kezelésében,
• a képességeknek megfelelő eredmények elérésében,
• a még professzionálisabb felkészülésben,
• a cél eléréséhez szükséges módszerek alkalmazásában,
• megküzdési technikákat alkalmazva a stressz- és a nyomáskezelésben,
• a visszavonulásban és annak elfogadásában.

A sportpszichológia eszközei

A sportpszichológiában – ahogyan a gyógyítás más területein is – az első és legfontosabb lépés a probléma gyökereinek feltárása, ugyanis a tüneti kezelés hosszabb távon nem nyújt érdemi megoldást. Ha megvan a gond forrása, különböző eszközök és módszerek segítenek annak megszüntetésében.

• A mérkőzések előtti és a teljesítmény miatti szorongás negatív hatással lehet a sportteljesítményre. A szorongásleküzdésében segítség a negatív gondolatok megváltoztatása, az önbizalom növelése, a figyelemelterelés, illetve a relaxációs technikák alkalmazása.
• A szorongás, a rendszeres nyomás és a megerőltető, intenzív edzések gyakran kiégéshez vezetnek. A kiégés ellen – a relaxáció mellett – megoldás a motiváció és az egyensúly fenntartása.
• A célok eléréséhez fontos egy konkrét célt kitűzni, valamint vizualizálni a célhoz vezető utat, a pozitív eseményeket és magát a kitűzött cél bekövetkezését.
• A külső, zavaró tényezők elterelhetik meccs közben a sportolók figyelmét. A mentális fókusz erősítését és a koncentrálást többek között a tudatosság és a mélylégzés relaxációs gyakorlata segíti.
• A mentális erőtől nagyban múlik a sportolók teljesítménye. Szükséges a nyomás alatt kialakuló kontroll megtartásához, a győzelemhez, és egy visszaesés utáni talpraállásban is segíthet a mentális tréning.